Erőss Ágnes
az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem (2004) és földrajz szakán (2007) diplomázott. Az ELTE Természettudományi Kar Földtudományi Doktori Iskolájában 2018-ban szerezte meg doktori fokozatát. 2007 óta az MTA Földrajztudományi Intézet (jelenleg Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet) tudományos munkatársa. 2021 márciusa óta az Opole University posztdoktori kutatója. Elsősorban a terek és helyek jelentései és értelmezései foglalkoztatják különböző történelmi időszakokban, politikai rendszerekben, eltérő földrajzi helyeken és kultúrákban. Különösen érdeklődik a határhelyzetek és a határképzés dinamikája iránt kulturálisan sokszínű terekben. Munkájában az interdiszciplinaritásra törekszik. 2007 óta folytat kutatásokat Kárpátalján.
Karácsonyi Dávid
terület és településfejlesztő geográfus, regionális földrajzos, Ukrajna vidékföldrajza című PhD értekezését 2009-ben védte meg, és ugyanezen évtől a CSFK Földrajztudományi Intézet kutatója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség regionális és vidékföldrajza, azon belül különös tekintettel Ukrajna és Belarusz. Társszerzője az Ukraine in Maps (2008) és Belarus in Maps (2017) atlaszoknak, utóbbi kötetben szerkesztőként is közreműködött. Kutatómunkája során behatóan foglalkozott a kárpátaljai magyarok elvándorlásával is, többek között az Európai Integrációs Alap által támogatott “Ukrán állampolgárok Magyarországon” című projekt (2010-2011), illetve több tudományos publikáció keretében. Tudományos tevékenysége mellett intenzíven foglalkozik tudományos ismeretterjesztéssel is a Földgömb magazinban, illetve a Földgömb honlapján működő Geogulliver blog-rovatban.
Kovály Katalin
a kárpátaljai Makkosjánosiban született. A II Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán szerzett BSc diplomát földrajz-biológia szakon, majd az Ungvári Nemzeti Egyetem földrajz szakos hallgatója lett, ahol 2010-ben „specialist” (MSc) diplomát szerzett. Ezt követően felvételt nyert az ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskolájába, ahol 2021-ben szerzett doktori fokozatot. 2015-től az MTA Földrajztudományi Intézet (jelenleg Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet) kutatója. Kutatási területe leginkább Kárpátalja, illetve Ukrajna társadalom- és gazdaságföldrajzához kötődik, azon belül is az ott élő magyarság vizsgálatára fókuszál. Társszerzője és egyik szerkesztője a Kárpátalja mozgásban: társadalmi változások és interetnikus viszonyok az Euromajdan után c. tudományos-ismeretterjesztő kötetnek.
Tátrai Patrik
2002-ben szerzett geográfus diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd 2009-ben ugyanott védte meg doktori disszertációját is. 2004 óta az MTA Földrajztudományi Intézet (jelenleg Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet) kutatója, tudományos főmunkatárs pozícióban. A SUMMA 2017 és a Kárpátaljai magyar szórványkutatás témavezetője. Kutatásait etnikai földrajzi és politikai földrajzi témákban végzi; ezen belül fő érdeklődési területe a népesedési folyamatok, az interetnikus viszonyok és az etnikai identifikáció földrajzi vizsgálata Kárpát-medencei többnemzetiségű terekben. Fontosabb kutatási terepei Szlovákiában a Zobor-vidék, Erdélyben a történeti Szatmár területe, valamint Kárpátalja.