Résztvevő intézmények és kutatók
A kutatásról röviden
Az időskorúak migrációja – amelyben a nyugdíjas éveiket töltő és az 50-64 éves korosztályok egyaránt érintettek – az elmúlt évtizedekben globális migrációs folyamattá vált, amely Magyarországot is elérte. Statisztikai elemzések szerint a hazánkba érkező külföldiek között egyre nagyobb számban találhatók idősebbek. Egyik meghatározó csoportjukat azok a nyugat-európai állampolgárok alkotják, akik frekventált üdülőhelyeken vagy periférikus helyzetű falvakban töltik az év hosszabb-rövidebb időszakát, míg a másik csoportba az ország észak-keleti, határközeli periférikus vidékeire költöző, magyar anyanyelvű kárpátaljai idősek tartoznak. Míg a német/osztrák idősek megjelenése a vidéki terekben a kétezres évek elején felkeltette a kutatók érdeklődését, addig a kárpátaljai idősek számának növekedéséről a statisztikai adatok tanúskodnak.
Két periférikus vidéki terepen megvalósult empirikus kutatásunk célja egyfelől az volt, hogy a Magyarországra irányuló időskorú migráció nemzetközi folyamatokhoz illeszkedő, illetve azoktól eltérő vonásait feltárjuk, másfelől, hogy megértsük e migráció gazdasági, társadalmi, kulturális hatásait mind a migrációban érintettek, mind a befogadó településeken élők szempontjából. Az időskorúak migrációja tartós folyamatnak ígérkezik, ezért fontosnak tartottuk a sokféle kutatási módszert kombináló, feltáró jellegű kutatást, amely arra a kérdésre is választ keresett, hogy e migrációban milyen fejlesztési lehetőségek rejlenek, s azokat milyen módon lehet kiaknázni annak érdekében, hogy a periférikus helyzetű településeket, térségeket sújtó összetett hátrányok mérsékelhetők legyenek. Mivel a projekt elindulását követően szinte azonnal kitört a teljeskörű orosz-ukrán háború, amely alapjaiban változtatta meg a kárpátaljai népesség (beleértve az időskorúakat) migrációs mintázatait, ezért kutatásunk a fentiek mellett ezen új folyamatokat is igyekszik nyomon követni.