Tovább

Híreink


nov. 20.

Kimagasló eredményeket értek el a HUN-REN CSFK és a Pannon Egyetem kutatói az Amazonas vízrendszerének szennyezettségét vizsgáló nemzetközi kutatásban

  •   2026. november 20.

A HUN-REN CSFK, a Pannon Egyetem és az ecuadori Cuencai Egyetem (Universidad de Cuenca) kutatói egy közös kutatási projekt keretében vizsgálták az Amazonas vízrendszeréhez tartozó folyók szennyezettségét Ecuadorban. A kutatók elsősorban a szerves mikroszennyezők (egyes gyógyszermaradványok, peszticidek, ipari szennyezők) jelenlétét, a koncentrációk évszakos ingadozását, azok csapadékviszonyoktól való függését elemezték 2023 és 2025 között. A vízmintákból összesen 34 vegyületet sikerült kimutatni, közülük 13 szennyezőt korábban soha nem detektáltak az Amazonas-vízgyűjtő folyóvizeiben. A terepi tapasztalatok és a klímamodellek alapján az éghajlatváltozás növeli a száraz időszakok gyakoriságát és hosszát, emellett felerősíti az ENSO (El Niño – Déli Oszcilláció) jelenség intenzitását az Amazonas-medencében, ami tovább súlyosbítja az mikroszennyezők által okozott stresszt a felszíni vizekben. A több éven át zajló kutatás eredményeit a kutatók a nemzetközileg magasan jegyzett Environmental Pollution nevű tudományos szaklapban publikálták.

Az Amazonas-medence Földünk egyik legjelentősebb hidrológiai és ökológiai rendszere. A csaknem 9 millió km2-es területű régió nyolc dél-amerikai országra (Brazília, Peru, Bolívia, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname) és Francia Guyana területére terjed ki. A biodiverzitás egyedülállóan gazdag a térségben, a medence a Földön ismert fajok jelentős hányadának, számos növény-, rovar-, madár-, hal- és emlősfajnak ad otthont. Ennek a hatalmas ökológiai gazdagságnak az egyik alapja az Amazonas folyó vízrendszere, ami az Andoktól az Atlanti-óceánig gyűjti a térség csapadékvizeit, és édesvízi ökológiai hálózatként funkcionál. A medence folyói azonban egyre nagyobb emberi eredetű terhelésnek van kitéve: az intenzív mezőgazdasági és bányászati tevékenység mellett a növekvő népesség következtében keletkező kommunális szennyvíz is jelentős veszélyt jelent a vízminőségre. A helyzetet súlyosbítja az egyébként természetes éghajlati jelenség, az El Niño is, amely az Amazonas-medence nagy részén felmelegedést, a csapadékmennyiség csökkenését és elhúzódó aszályos időszakokat idéz elő.

A magyar és ecuadori kutatók célja az Amazonas vízrendszeréhez tartozó Ecuadori Andok folyóiban előforduló, antropogén eredetű szerves mikroszennyezők jelenlétének, koncentrációjának és környezeti kockázatainak feltárása volt. A kutatást a Pannon Egyetem nagykanizsai kampuszán működő Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központ és az ecuadori Cuencai Egyetem munkatársai által, egy NKFIH által támogatott TÉT-projekt keretében végzett, két éven át tartó vízmintavételi kampány alapozta meg (a projekt neve: Globális tiszta víz probléma: a felszíni vizek romló minősége a növekvő emberi igények tükrében; azonosító: 2021-1.2.4-TÉT-2021-00059; kutatásvezetők: Galambos Ildikó – Pannon Egyetem; Hampel Henrietta és Raúl F. Vázquez – Cuencai Egyetem). A vízminták analízisének eredményeként létrejött hatalmas adatbázis feldolgozásában a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézete, valamint a Mikroszennyezők és víztisztító technológiák főigazgatói kutatócsoport szakemberei vettek részt Kondor Attila Csaba vezetésével. A kutatók elemezték a szennyezőanyagok térbeli és évszakok közötti időbeli változásait, valamint az ezekhez kapcsolódó ökológiai kockázatokat. Emellett arra is keresték a választ, hogy a csapadék mennyisége és változása miként befolyásolja az eltérő fizikai-kémiai tulajdonságokkal rendelkező szerves mikroszennyezők folyóvízi koncentrációját. Mivel korábban az Amazonas-medencében nem zajlott több évszakra és több évre kiterjedő mikroszennyező-vizsgálat, a kutatás világviszonylatban is nagy jelentőséggel bír. A gyógyszerek, peszticidek és egyéb szerves szennyező anyagok előfordulásának és koncentrációjának eltérő hidrológiai körülmények közötti elemzését ismertető tanulmány kritikus adathiányt pótol ebben a globálisan fontos, ám eddig alulmonitorozott édesvízi rendszerben.

A vízmintavétel során a kutatók az ecuadori Magas-Andokban eredő, majd a csaknem félmilliós Cuenca városán (Ecuador harmadik legnagyobb településén) átfolyó, és közvetetten az Amazonasba torkolló Tomebamba és Cuenca folyókból vettek vízmintákat (1. ábra). A terepmunka két száraz és két csapadékos évszakban zajlott 2023 és 2025 között. Ilyen hosszú, több évszakon átívelő mikroszennyező-vizsgálat még nem történt az Amazonas-medencében. A kutatás unikális jellegét erősíti, hogy az első száraz és nedves időszak mintavételei (2023. szeptember és 2024. március) egybeesett a térségben valaha mért legerősebb El Niño periódussal, amelynek során extrém szárazság és hőhullámok sújtották az egész Amazonas-medencét. Ez hatalmas ökológiai és gazdasági pusztítást okozott, például a sekély, felmelegedett édesvizekben tömeges hal- és folyami delfinpusztulás következett be. A kiszáradt növényzet miatt 2024-ben mintegy 15,8 millió hektárnyi terület égett le a medencében.


Kimagasló eredményeket értek el a HUN-REN CSFK és a Pannon Egyetem kutatói az Amazonas vízrendszerének szennyezettségét vizsgáló nemzetközi kutatásban
1. ábra. A vizsgálati terület és a mintavételek helyszínei Dél-Amerikában


A kutatók a szerves mikroszennyezők vizsgálata céljából minden egyes mintázási periódusban 15 helyszínen gyűjtöttek folyóvíz-mintákat, így összesen 60 db mintát elemeztek (2. kép). Összesen 58 szerves mikroszennyezőt kerestek a vízben, beleértve a humán gyógyszermaradványokat, állatgyógyászati készítményeket, egyes növényvédő szereket (gyomirtókat, gombaölő szereket és rovarirtókat), műanyag-adalékanyagokat (pl. biszfenolok) és fényvédő anyagokat. A vizsgált anyagok közül 34-et mutattak ki, ebből 13 vegyületet még soha nem detektáltak az Amazonas-medence felszíni vizeiben. Sőt a gombák ellen használt klotrimazolt egész Dél-Amerikában most sikerült kimutatni először felszíni vízből.

1. táblázat: A kutatás során detektált anyagok és koncentrációik
Detektált mikroszennyező Vegyület típusa Előfordulások száma a mintákban Maximum koncentráció (ng L-1) Átlagos koncentráció (ng L-1)
Azithromycin (AZM)* Antibiotikum 2/60 6.0 5.6±0.6
Ciprofloxacin (CIP)* Antibiotikum 18/60 112.2 52.0±37.4
Clarithromycin (CLR) Antibiotikum 50/60 457.2 74.6±115.0
Clindamycin (CLN)* Antibiotikum 14/60 15.8 3.7±4.7
Ofloxacin (OFL)* Antibiotikum 35/60 140.4 40.2±38.3
Sulfamethoxazole (SMX) Antibiotikum 36/60 77.7 14.7±17.3
Trimethoprim (TRI) Antibiotikum 50/60 225.4 33.9±45.2
Venlafaxine (VLF) Antidepresszáns 31/60 14.5 3.1±3.1
Clotrimazole (CLO)* Gombaölő szer 15/60 25.7 7.6±7.3
Fluconazole (FLU) Gombaölő szer 40/60 167.7 22±36.1
Cetirizine (CET)* Antihisztamin 50/60 218.7 19.8±33.8
Atenolol (ATN) Vérnyomáscsökkentő 22/60 59.1 9.0±14.2
Carbamazepine (CBZ) Antiepileptikum 47/60 243.1 33.6±53.6
Lamotrigine (LTG)* Antiepileptikum 19/60 57.2 19.5±16
Estradiol (E2) Hormon 30/60 17.7 4.5±5.6
Estrone (E1) Hormon 53/60 30.2 4.9±6.6
Ethinylestradiol (EE2) Hormon 32/60 2.8 0.9±0.6
Lidocaine (LID) Helyi érzéstelenítő 50/60 208.0 19.6±41.1
O-desm.venlafaxine (ODV) Antidepresszáns metabolit 42/60 64.0 15.3±17.3
Diclofenac (DCL) Fájdalomcsillapító 60/60 166.3 27.9±31.7
Naproxen (NPX) Fájdalomcsillapító 46/60 745.4 125.4±153.5
Tramadol (TRA)* Opioid fájdalomcsillapító 46/60 155.1 15.4±28.1
Enrofloxacin (ENRO)* Állatgyógyászati antibiotikum 3/60 58.7 30.0±25.8
Azoxystrobin (AZO) Gombaölő szer 7/60 11.6 5.9±3.4
Tebuconazole (TBZ) Gombaölő szer 14/60 25.8 13.1±8.3
Atrazine (ATR) Gyomirtó 24/60 171.5 25.2±49.6
Metolachlor (MET) Gyomirtó 8/60 22.0 13.4±5.1
Acetamiprid (ACE)* Rovarirtó 16/60 7.5 3.2±1.9
Fipronil (FP) Rovarirtó 13/60 90.8 17.2±26.2
Imidacloprid (IMI) Rovarirtó 10/60 3.5 1.7±0.8
Bisphenol-A (BPA)* Műanyag monomer 49/60 850.4 88.2±179.2
Bisphenol-F (BPF)* Műanyag monomer 22/60 46.1 8.3±13.8
Bisphenol-S (BPS)* Műanyag monomer 57/60 428.7 48.2±95.2
Oxybenzone (BP3) Fényvédő szer 50/60 54.6 13.0±13.0
* Az Amazonas-medencében először detektált vegyület


A legmagasabb koncentrációkat a műanyagok monomerjeként ismert biszfenol-A (850,4 ng/l) és a fájdalomcsillapító naproxen (745,4 ng/l) esetében mérték. A szintén fájdalomcsillapító diklofenakot minden mintában kimutatták, és az elvégzett kockázatelemzés alapján az ösztronnal együtt ez az anyag jelentette a legnagyobb ökológiai kockázatot. Érdekesség, hogy olyan anyagokat is rendszeresen ki lehetett mutatni az ecuadori folyóvízből, amelyeket a fejlett országokban már korlátoztak vagy betiltottak (pl. a gyomirtó atrazin és a rovarirtó fipronil), ami a globális világunkban a szennyezőanyagok fejlődő országok irányába történő „exportjára” utal.

2. kép Vízmintavételek a Tomebamba folyón

Az adatbázis további elemzése, így pl. a permutációs többváltozós varianciaanalízissel történő modellezés alapján egyértelművé vált, hogy a szennyezés térbeli és időbeli változékonyságát a csapadék változása szignifikánsan befolyásolja. Az úgynevezett hidrofil (vízben oldódó) anyagok esetében a csapadék és a folyóvízben kimutatott szennyező-koncentrációk közötti kapcsolat lineáris: minél több a csapadék, annál alacsonyabbak a koncentrációk. A hidrofób (vízben nehezebben oldódó) anyagok esetében ugyanakkor nemlineáris viselkedés figyelhető meg, ami arra utal, hogy a csapadék felszabadít bizonyos mennyiségű, üledékhez/talajhoz kötődő szennyező anyagot, egy ideig ellensúlyozva a hígító hatást. A kutatás végül rámutatott, hogy a klímamodellek előrejelzései szerint az éghajlatváltozás hatására az Amazonas-medencében gyakoribbá válhatnak a száraz időszakok, és fokozódhat az ENSO-jelenség intenzitása is. Ezek a folyamatok tovább növelhetik a mikroszennyezők okozta terhelést az édesvízi rendszerben.

A kutatás alapjául szolgáló tanulmány:

Kondor, A. C., Bauer, L., Hampel, H., Vancsik, A., Szabó, L., Vázquez, R. F., Vimos-Lojano, D., Zrínyi, Z., Kovács, N., Maász, G., Tombácz, E., & Galambos, I. (2026). Organic micropollutants in the Andean Highlands of Ecuador: Spatiotemporal patterns of river pollution and the impact of precipitation variability. Environmental Pollution. https://doi.org/10.1016/j.envpol.2026.129535 DOI

A kutatáshoz hozzájárult:

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) (projektazonosítók: DKOP-23_03, NKFIH 2020–1.1.2-PIACI-KFI-2021-00309, 2021-1.2.4-TÉT-2021-00059, 2024-1.2.11-TÉT-IPARI TR-2025-00024, 2020-1.1.6-JÖVŐ-2021-00007, STARTING 152507); Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) (projektazonosító: HUSK_2302_1.2_070, Interreg VI-A Szlovénia–Magyarország program SIHU_00083); Magyar Tudományos Akadémia, Bolyai János kutatói ösztöndíj (projektazonosító: BO/00 199/25/10).