A HUN-REN CSFK, a Pannon Egyetem és az ecuadori Cuencai Egyetem (Universidad de Cuenca) kutatói egy közös kutatási projekt keretében vizsgálták az Amazonas vízrendszeréhez tartozó folyók szennyezettségét Ecuadorban. A kutatók elsősorban a szerves mikroszennyezők (egyes gyógyszermaradványok, peszticidek, ipari szennyezők) jelenlétét, a koncentrációk évszakos ingadozását, azok csapadékviszonyoktól való függését elemezték 2023 és 2025 között. A vízmintákból összesen 34 vegyületet sikerült kimutatni, közülük 13 szennyezőt korábban soha nem detektáltak az Amazonas-vízgyűjtő folyóvizeiben. A terepi tapasztalatok és a klímamodellek alapján az éghajlatváltozás növeli a száraz időszakok gyakoriságát és hosszát, emellett felerősíti az ENSO (El Niño – Déli Oszcilláció) jelenség intenzitását az Amazonas-medencében, ami tovább súlyosbítja az mikroszennyezők által okozott stresszt a felszíni vizekben. A több éven át zajló kutatás eredményeit a kutatók a nemzetközileg magasan jegyzett Environmental Pollution nevű tudományos szaklapban publikálták.
Az Amazonas-medence Földünk egyik legjelentősebb hidrológiai és ökológiai rendszere. A csaknem 9 millió km2-es területű régió nyolc dél-amerikai országra (Brazília, Peru, Bolívia, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname) és Francia Guyana területére terjed ki. A biodiverzitás egyedülállóan gazdag a térségben, a medence a Földön ismert fajok jelentős hányadának, számos növény-, rovar-, madár-, hal- és emlősfajnak ad otthont. Ennek a hatalmas ökológiai gazdagságnak az egyik alapja az Amazonas folyó vízrendszere, ami az Andoktól az Atlanti-óceánig gyűjti a térség csapadékvizeit, és édesvízi ökológiai hálózatként funkcionál. A medence folyói azonban egyre nagyobb emberi eredetű terhelésnek van kitéve: az intenzív mezőgazdasági és bányászati tevékenység mellett a növekvő népesség következtében keletkező kommunális szennyvíz is jelentős veszélyt jelent a vízminőségre. A helyzetet súlyosbítja az egyébként természetes éghajlati jelenség, az El Niño is, amely az Amazonas-medence nagy részén felmelegedést, a csapadékmennyiség csökkenését és elhúzódó aszályos időszakokat idéz elő.
A magyar és ecuadori kutatók célja az Amazonas vízrendszeréhez tartozó Ecuadori Andok folyóiban előforduló, antropogén eredetű szerves mikroszennyezők jelenlétének, koncentrációjának és környezeti kockázatainak feltárása volt. A kutatást a Pannon Egyetem nagykanizsai kampuszán működő Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központ és az ecuadori Cuencai Egyetem munkatársai által, egy NKFIH által támogatott TÉT-projekt keretében végzett, két éven át tartó vízmintavételi kampány alapozta meg (a projekt neve: Globális tiszta víz probléma: a felszíni vizek romló minősége a növekvő emberi igények tükrében; azonosító: 2021-1.2.4-TÉT-2021-00059; kutatásvezetők: Galambos Ildikó – Pannon Egyetem; Hampel Henrietta és Raúl F. Vázquez – Cuencai Egyetem). A vízminták analízisének eredményeként létrejött hatalmas adatbázis feldolgozásában a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézete, valamint a Mikroszennyezők és víztisztító technológiák főigazgatói kutatócsoport szakemberei vettek részt Kondor Attila Csaba vezetésével. A kutatók elemezték a szennyezőanyagok térbeli és évszakok közötti időbeli változásait, valamint az ezekhez kapcsolódó ökológiai kockázatokat. Emellett arra is keresték a választ, hogy a csapadék mennyisége és változása miként befolyásolja az eltérő fizikai-kémiai tulajdonságokkal rendelkező szerves mikroszennyezők folyóvízi koncentrációját. Mivel korábban az Amazonas-medencében nem zajlott több évszakra és több évre kiterjedő mikroszennyező-vizsgálat, a kutatás világviszonylatban is nagy jelentőséggel bír. A gyógyszerek, peszticidek és egyéb szerves szennyező anyagok előfordulásának és koncentrációjának eltérő hidrológiai körülmények közötti elemzését ismertető tanulmány kritikus adathiányt pótol ebben a globálisan fontos, ám eddig alulmonitorozott édesvízi rendszerben.
A vízmintavétel során a kutatók az ecuadori Magas-Andokban eredő, majd a csaknem félmilliós Cuenca városán (Ecuador harmadik legnagyobb településén) átfolyó, és közvetetten az Amazonasba torkolló Tomebamba és Cuenca folyókból vettek vízmintákat (1. ábra). A terepmunka két száraz és két csapadékos évszakban zajlott 2023 és 2025 között. Ilyen hosszú, több évszakon átívelő mikroszennyező-vizsgálat még nem történt az Amazonas-medencében. A kutatás unikális jellegét erősíti, hogy az első száraz és nedves időszak mintavételei (2023. szeptember és 2024. március) egybeesett a térségben valaha mért legerősebb El Niño periódussal, amelynek során extrém szárazság és hőhullámok sújtották az egész Amazonas-medencét. Ez hatalmas ökológiai és gazdasági pusztítást okozott, például a sekély, felmelegedett édesvizekben tömeges hal- és folyami delfinpusztulás következett be. A kiszáradt növényzet miatt 2024-ben mintegy 15,8 millió hektárnyi terület égett le a medencében.

1. ábra. A vizsgálati terület és a mintavételek helyszínei Dél-Amerikában
A kutatók a szerves mikroszennyezők vizsgálata céljából minden egyes mintázási periódusban 15 helyszínen gyűjtöttek folyóvíz-mintákat, így összesen 60 db mintát elemeztek (2. kép). Összesen 58 szerves mikroszennyezőt kerestek a vízben, beleértve a humán gyógyszermaradványokat, állatgyógyászati készítményeket, egyes növényvédő szereket (gyomirtókat, gombaölő szereket és rovarirtókat), műanyag-adalékanyagokat (pl. biszfenolok) és fényvédő anyagokat. A vizsgált anyagok közül 34-et mutattak ki, ebből 13 vegyületet még soha nem detektáltak az Amazonas-medence felszíni vizeiben. Sőt a gombák ellen használt klotrimazolt egész Dél-Amerikában most sikerült kimutatni először felszíni vízből.
| Detektált mikroszennyező | Vegyület típusa | Előfordulások száma a mintákban | Maximum koncentráció (ng L-1) | Átlagos koncentráció (ng L-1) |
|---|---|---|---|---|
| Azithromycin (AZM)* | Antibiotikum | 2/60 | 6.0 | 5.6±0.6 |
| Ciprofloxacin (CIP)* | Antibiotikum | 18/60 | 112.2 | 52.0±37.4 |
| Clarithromycin (CLR) | Antibiotikum | 50/60 | 457.2 | 74.6±115.0 |
| Clindamycin (CLN)* | Antibiotikum | 14/60 | 15.8 | 3.7±4.7 |
| Ofloxacin (OFL)* | Antibiotikum | 35/60 | 140.4 | 40.2±38.3 |
| Sulfamethoxazole (SMX) | Antibiotikum | 36/60 | 77.7 | 14.7±17.3 |
| Trimethoprim (TRI) | Antibiotikum | 50/60 | 225.4 | 33.9±45.2 |
| Venlafaxine (VLF) | Antidepresszáns | 31/60 | 14.5 | 3.1±3.1 |
| Clotrimazole (CLO)* | Gombaölő szer | 15/60 | 25.7 | 7.6±7.3 |
| Fluconazole (FLU) | Gombaölő szer | 40/60 | 167.7 | 22±36.1 |
| Cetirizine (CET)* | Antihisztamin | 50/60 | 218.7 | 19.8±33.8 |
| Atenolol (ATN) | Vérnyomáscsökkentő | 22/60 | 59.1 | 9.0±14.2 |
| Carbamazepine (CBZ) | Antiepileptikum | 47/60 | 243.1 | 33.6±53.6 |
| Lamotrigine (LTG)* | Antiepileptikum | 19/60 | 57.2 | 19.5±16 |
| Estradiol (E2) | Hormon | 30/60 | 17.7 | 4.5±5.6 |
| Estrone (E1) | Hormon | 53/60 | 30.2 | 4.9±6.6 |
| Ethinylestradiol (EE2) | Hormon | 32/60 | 2.8 | 0.9±0.6 |
| Lidocaine (LID) | Helyi érzéstelenítő | 50/60 | 208.0 | 19.6±41.1 |
| O-desm.venlafaxine (ODV) | Antidepresszáns metabolit | 42/60 | 64.0 | 15.3±17.3 |
| Diclofenac (DCL) | Fájdalomcsillapító | 60/60 | 166.3 | 27.9±31.7 |
| Naproxen (NPX) | Fájdalomcsillapító | 46/60 | 745.4 | 125.4±153.5 |
| Tramadol (TRA)* | Opioid fájdalomcsillapító | 46/60 | 155.1 | 15.4±28.1 |
| Enrofloxacin (ENRO)* | Állatgyógyászati antibiotikum | 3/60 | 58.7 | 30.0±25.8 |
| Azoxystrobin (AZO) | Gombaölő szer | 7/60 | 11.6 | 5.9±3.4 |
| Tebuconazole (TBZ) | Gombaölő szer | 14/60 | 25.8 | 13.1±8.3 |
| Atrazine (ATR) | Gyomirtó | 24/60 | 171.5 | 25.2±49.6 |
| Metolachlor (MET) | Gyomirtó | 8/60 | 22.0 | 13.4±5.1 |
| Acetamiprid (ACE)* | Rovarirtó | 16/60 | 7.5 | 3.2±1.9 |
| Fipronil (FP) | Rovarirtó | 13/60 | 90.8 | 17.2±26.2 |
| Imidacloprid (IMI) | Rovarirtó | 10/60 | 3.5 | 1.7±0.8 |
| Bisphenol-A (BPA)* | Műanyag monomer | 49/60 | 850.4 | 88.2±179.2 |
| Bisphenol-F (BPF)* | Műanyag monomer | 22/60 | 46.1 | 8.3±13.8 |
| Bisphenol-S (BPS)* | Műanyag monomer | 57/60 | 428.7 | 48.2±95.2 |
| Oxybenzone (BP3) | Fényvédő szer | 50/60 | 54.6 | 13.0±13.0 |
A legmagasabb koncentrációkat a műanyagok monomerjeként ismert biszfenol-A (850,4 ng/l) és a fájdalomcsillapító naproxen (745,4 ng/l) esetében mérték. A szintén fájdalomcsillapító diklofenakot minden mintában kimutatták, és az elvégzett kockázatelemzés alapján az ösztronnal együtt ez az anyag jelentette a legnagyobb ökológiai kockázatot. Érdekesség, hogy olyan anyagokat is rendszeresen ki lehetett mutatni az ecuadori folyóvízből, amelyeket a fejlett országokban már korlátoztak vagy betiltottak (pl. a gyomirtó atrazin és a rovarirtó fipronil), ami a globális világunkban a szennyezőanyagok fejlődő országok irányába történő „exportjára” utal.
Az adatbázis további elemzése, így pl. a permutációs többváltozós varianciaanalízissel történő modellezés alapján egyértelművé vált, hogy a szennyezés térbeli és időbeli változékonyságát a csapadék változása szignifikánsan befolyásolja. Az úgynevezett hidrofil (vízben oldódó) anyagok esetében a csapadék és a folyóvízben kimutatott szennyező-koncentrációk közötti kapcsolat lineáris: minél több a csapadék, annál alacsonyabbak a koncentrációk. A hidrofób (vízben nehezebben oldódó) anyagok esetében ugyanakkor nemlineáris viselkedés figyelhető meg, ami arra utal, hogy a csapadék felszabadít bizonyos mennyiségű, üledékhez/talajhoz kötődő szennyező anyagot, egy ideig ellensúlyozva a hígító hatást. A kutatás végül rámutatott, hogy a klímamodellek előrejelzései szerint az éghajlatváltozás hatására az Amazonas-medencében gyakoribbá válhatnak a száraz időszakok, és fokozódhat az ENSO-jelenség intenzitása is. Ezek a folyamatok tovább növelhetik a mikroszennyezők okozta terhelést az édesvízi rendszerben.
A kutatás alapjául szolgáló tanulmány:
Kondor, A. C., Bauer, L., Hampel, H., Vancsik, A., Szabó, L., Vázquez, R. F., Vimos-Lojano, D., Zrínyi, Z., Kovács, N., Maász, G., Tombácz, E., & Galambos, I. (2026). Organic micropollutants in the Andean Highlands of Ecuador: Spatiotemporal patterns of river pollution and the impact of precipitation variability. Environmental Pollution. https://doi.org/10.1016/j.envpol.2026.129535
A kutatáshoz hozzájárult:
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) (projektazonosítók: DKOP-23_03, NKFIH 2020–1.1.2-PIACI-KFI-2021-00309, 2021-1.2.4-TÉT-2021-00059, 2024-1.2.11-TÉT-IPARI TR-2025-00024, 2020-1.1.6-JÖVŐ-2021-00007, STARTING 152507); Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) (projektazonosító: HUSK_2302_1.2_070, Interreg VI-A Szlovénia–Magyarország program SIHU_00083); Magyar Tudományos Akadémia, Bolyai János kutatói ösztöndíj (projektazonosító: BO/00 199/25/10).
