2014. augusztus 18. és 22. között a világ földrajzosai Krakkóban tartották regionális seregszemléjüket az IGU (International Geographical Union) szervezésében. A Nemzetközi Földrajzi Unió a világ legrégibb szervezetei közé tartozik, hiszen 1871 óta rendszeresen tartja kongresszusait. Az Unió 1922-ben intézményesült Brüsszelben, azóta több mint 100 országból csatlakoztak a nagy múltú szervezethez egyetemek, kutatóintézetek, szakmai közösségek.
Az IGU legfőbb célja, hogy a világ országaiban támogassa és koordinálja a földrajztudomány fejlődését, a földrajzi kutatást és az oktatást. A munka 41 tematikus bizottságban folyik, amelyek a tradicionális kutatási irányok mellett döntően a világ aktuális problémáinak megismerését és ezek megoldását tűzik zászlaikra: például az száraz területek problematikája, talajpusztulás és elsivatagosodás, a fenntartható vízkészletek és a biodiverzitás földrajzi kérdései, a gazdasági terek dinamikája, az információs társadalom fejlődése, a marginalizáció, globalizáció és az emberi jogok kutatása, a nagyvárosok fejlődése, a népesedési és egészségügyi problémák, a közlekedés kihívásainak kezelése, hogy csak a legfontosabbakat említsük a teljesség igénye nélkül. Talán ez a rövid lista is jelzi, hogy a geográfia ott van a globális és lokális, a természeti és társadalmi problémák kutatásának és megoldásának frontvonalában. Nem véletlen, hogy az IGU idei regionális konferenciája is a "Változások - Kihívások - Felelősség" hármas egysége köré szőtte mondanivalóját és üzenetét.
Az IGU négyévente tartja nagy nemzetközi földrajzi kongresszusait: 2012-ben Köln látta vendégül a világ földrajzosait, 2016-ban pedig Pekingbe várják a kutatókat, oktatókat és az érdeklődőket. Közben természetesen regionális konferenciák keretében zajlik a tudományos élet, ennek idei állomása volt Krakkó, a házigazda szerepét pedig az alapításának 650. évfordulóját ünneplő Jagelló Egyetem vállalta.
A négy szakmai napon 33 szekcióban több mint 1000 előadás hangzott el és több száz posztert mutattak be a szerzők. A regisztrált résztvevők száma elérte az 1400 főt, akik a világ közel 80 országából érkeztek. Az MTA intézményhálózatából 11 fő vett részt. Az előadások száma alapján a Turizmus, szabadidő és globális változás, a Városi kihívások a komplex világban, a Gazdasági terek dinamikája, a Földrajzi oktatás, a Klimatológia, a Politikai földrajz, a Nem és földrajz, a Helyi és regionális fejlődés, valamint a Népességföldrajz szekciók voltak a legnépszerűbbek. A legnépesebb szekciók listája egyben jól mutatja a földrajztudomány aktuális és fontos nemzetközi kutatási irányait. Úgy tűnik, nemcsak globálisan, hanem az IGU keretei között és is egyre nagyobb hangsúlyt kap a világ társadalmi és gazdasági folyamatainak, kérdéseinek és kihívásainak a vizsgálata. Mindez jelzi, hogy a földrajzi vizsgálatok fókusza a globalizációval párhuzamosan, ill. részben ahhoz köthetően a lokálistól egyre inkább a nagyobb területi szintek felé fordul. A konferencia egyik fő üzenetét a hazai kutatók számára éppen a globális kihívások helyi (térségi) hatásainak elemzése és a megfelelő válaszok kidolgozása jelentette.
A konferencián az MTA CSFK Földrajztudományi Intézete népes csapattal képviseltette magát, tapasztalt és fiatal kutatók is bemutatták legújabb tudományos eredményeiket. Az intézet munkatársai a listavezető szekciókban - Városi kihívások a komplex világban, Politikai földrajz, Gazdasági terek dinamikája - mutatták meg magukat. A szakmai viták és beszélgetések arról tanúskodtak, hogy a magyar szakembergárda egyértelműen lépést tart a nemzetközi kutató-hálózatokkal és eredményeink színvonala állja a versenyt a geográfia nemzetközi piacán. Az MTA CSFK kutatói az elmúlt években nemzetközileg is kimagasló eredményeket értek el egyebek között az etnikai és kulturális identitás területi változásai, az új gazdasági ágak települési szokásai, a tájhasználat kihívásai vagy a nagyvárosi szegregáció kutatása terén. Ezek a témák több szempontból is megjelentek az általuk tartott előadásokban. Az érettebb szakemberek számára a rendezvény emellett kiváló lehetőséget biztosított színvonalas, magasan jegyzett publikációk előkészítésére és tudományos hálójuk továbbszövésére, míg a fiatal kutatók belekóstolhattak egy megarendezvény levegőjébe és persze szakmai ismertségüket is növelhették.
A legfiatalabb generációról se feledkezzünk meg: a kongresszus előtt, augusztus 12. és 18. között zajlott a Nemzetközi Földrajzi Olimpia középiskolás tanulók részére. A 37 csapatot (országot) felvonultató küzdelemben a magyar csapat is ott volt. Büszkék lehetünk arra, hogy az egyre mostohább körülmények közé szorított földrajzoktatás ellenére évek óta sikeresen szerepelnek a magyar fiatalok a földrajzi olimpián. Örülünk eredményeiknek, hiszen ők képviselik a modern magyar geográfia jövőbeli generációját.