2014. szeptember 2. és 4. között Miskolc-Lillafüreden került megrendezésre a VII. Magyar Földrajzi Konferencia. A geográfia e hazai seregszemléjére 2001 óta kerül sor, eddig háromszor Szegeden, egy-egy alkalommal a fővárosban, Debrecenben és Pécsett. Ezúttal a több mint két évtizedes gyökerekkel rendelkező miskolci geográfus műhely rendezhette ezt a kezdetektől össznemzetinek tekintett, határokon átívelő földrajzos konferenciát.
Különlegesnek tekinthető, hogy idén nem egy oktatási intézmény falai között, hanem a lillafüredi Palota Szállóban rendezték meg a konferenciát, amely valóban méltó helyszín volt a konferencia lebonyolítására. Ez volt tehát az első alkalom, amikor a résztvevők a rendezvény teljes időtartama alatt egy fedél alatt dolgozhattak. A rendezvény kísérőprogramja a XIV. Geográfus Doktoranduszok Országos Konferenciája volt, amelyre szeptember 4-én délután, a VII. Magyar Földrajzi Konferencia zárása után került sor a Miskolci Egyetemen.
A konferenciára regisztráltak létszáma megközelítette a 200 főt, akik közül 24-en a doktorandusz konferencián vettek csak részt. A résztvevők többsége a fővárosból (52), Szegedről (30) és Miskolcról (19) érkezett. A konferencia három szakmai napja egy plenáris ülésre, 27 szekció(blokk)ra és 6 doktorandusz szekcióra tagolódott, ahol összesen 153 előadás meghallgatására nyílt lehetőség. A plenáris előadások megtartására idén három külhoni magyar szaktekintélyt (Erdélyből Benedek József, a Felvidékről Miklós László, Kárpátaljáról Molnár József professzorokat) kértek fel a szervezők. A szekció-előadások közül 59 a társadalomföldrajz, 51 a természetföldrajz, 15 az oktatási és geoinformatikai témakörbe volt sorolható. A társadalom-földrajzi előadásokon belül főként a népesség- és településföldrajz (24) illetve a tágan értelmezett gazdaságföldrajz (21) legújabb kutatási eredményeit ismerhettük meg, míg a természetföldrajziak esetében négy fő témakör uralta az előadásokat: felszínalaktan (13), tájföldrajz, talajtan és éghajlattan (10-10). A háromnapos szakmai seregszemle során a szekcióelőadások 125-re korlátozott, viszonylag alacsony száma lehetővé tette, hogy a korábbi találkozókkal szemben egy-egy előadásra nem csupán 15-20, hanem (rövid vitával együtt) 25 perc jutott. A hatékonyabb időkihasználást, a szekciók közötti átjárhatóságot a szekcióelnökök fegyelmezettsége mellett az biztosította, hogy az egész konferenciát egy fedél alatt sikerült megrendezni.
A konferencia témája "A Magyar Földrajz a XXI. században" volt, ami jól illusztrálja, hogy a geográfia új kihívásokkal néz szembe az ezredfordulót követően. Ezen kihívásokra a magyar földrajzi kutatások - a nemzetközi trendekhez illeszkedve - gyorsan, sokszor szinte naprakészen reagálnak. Számos fontos társadalmi esemény, természeti jelenség kutatását tűzték zászlajukra az előadók, ezáltal olyan aktuális témákba nyerhettünk betekintést, mint például az egészségügyi szakemberek kivándorlása, a válság hatásai a kreatív gazdaságra vagy a kereskedelemre, a társadalmi marginalizáció, illetve az éghajlatváltozás hatásai és a megújuló energiák hasznosítási lehetőségei.
Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetéből 21-en vettek részt a konferencián előadásokkal és poszterekkel egyaránt. E népes csapat a szekciók több mint felén képviselte előadásával az intézetet, és gyakorlatilag az intézet vizsgálati profiljának egészét a szakmai közönség elé tárta. Külön ki kell emelnünk, hogy a konferencia programjába beágyazva került sor korábbi igazgatónk, Berényi István köszöntésére, akit 80. születésnapja alkalmából leptek meg munkatársai, barátai.
Összességében egy gyönyörű környezetben tartott rendkívül jól szervezett, szakmailag hasznos és színvonalas konferenciát rendeztek a Miskolci Egyetem munkatársai, amely példa lehet a következő, 2016-ban Egerben sorra kerülő VIII. Magyar Földrajzi Konferencia számára is.
