Összegzés helyett

Kárpát-medencei helyzetkép

A szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági helyzetképek alapján ugyan már felsejlenek a kisebbségi magyar közoktatás főbb beiratkozási trendjei, de fontosnak tartjuk egy egységes Kárpát-medencei kép rövid bemutatását is. Sajnos az óvodák vonatkozásában a változások összehasonlítása nem lehetséges, mivel nincs egynél több olyan időpont, amelyre mindegyik országból rendelkezésre állnak adatok. Így a következőkben az általános iskolai és a középiskolai tanulók létszámváltozására fókuszálunk.A magyar tannyelvű iskolai tanulók 2010 és 2019 közötti létszámváltozása kapcsán elöljáróban ismét ki kell emelnünk a módszertani korlátokat: az eredmények értelmezésénél figyelembe kell venni az oktatási rendszerek főbb strukturális változásait. Ilyenek voltak a romániai oktatásban az elmúlt egy-másfél évtizedben bekövetkezett szerkezeti változások (az alapfokú oktatás öt évfolyamra történő bővítése a 2011/12-es tanévet követően, valamint a szakiskolai oktatás átalakítása) valamint a 12. évfolyam megszűnése az ukrajnai középiskolákban 2012-től.

Ha 2010-es évtizedben a négy nagy magyar közösség általános iskolai tanulóinak száma 3,9%-kal, 150,3 ezerről 144,5 ezerre csökkent. A valós változás azonban ennél nagyobb volt (a romániai szerkezetváltás miatt), amit jól tükröz, ha a 2012-es adatokhoz viszonyítunk – ebben az esetben a fogyás már megközelíti a 10 ezer főt, mértéke pedig 6,2%. A külhoni általános iskolai tanulók létszámcsökkenését lényegében nem befolyásolja, hogy egy részük a magyarországi oktatási rendszerben tanul. A 2010-es években a négy vizsgált országból származó tanulók összesített létszáma évente 2000–2500 között mozgott, és ezt a 2011-ben bevezetett egyszerűsített honosítás lehetősége sem befolyásolta érdemben.

77. térkép: Külhoni magyar tannyelvű általános iskolába járó tanulók számának változása a Kárpát-medencében, 2010–2019

A 77. térképről jól leolvasható, illetve az egyes országoknál már bemutatásra kerültek a regionális különbségek, amelyek lényege, hogy az általános iskolai tanulók számának kárpátaljai növekedésével szemben áll a Vajdaság drasztikus fogyása, míg Erdély és Dél-Szlovákia esetében enyhe, átlag körüli csökkenés figyelhető meg. A változás nemcsak országok, hanem a településtípus (falu–város) és a magyar településterület koncentráltsága (tömb–szórvány; 90. térkép) szerint is differenciált. Míg a városi iskolák tanulói létszáma még nőtt is 2010 és 2019 között (1,9%-kal), addig a falusi térségek iskolás létszáma 8,3%-kal csökkent. A városi növekedés hátterében elsősorban a kárpátaljai városok (pl. Técső, Ungvár, Beregszász), valamint a szlovákiai és erdélyi nagyvárosok (pl. Pozsony, Temesvár, Kolozsvár) kedvező adatai állnak (78. térkép). Ezzel szemben a rurális térségeket egyöntetűen a csökkenés jellemzi a Vajdaságban és Erdélyben, és mindössze a Kárpát-medence északkeleti részén (Kárpátalján és Kelet-Szlovákiában) láthatók koncentráltan elhelyezkedő növekvő térségek (79. térkép), melyek mozgatórugója a magyar anyanyelvű cigányság növekvő száma, a nem magyar anyanyelvűek növekvő magyar iskolai jelenléte (főként Kárpátalján), valamint a – nagyvárosok környékére irányuló – migrációs (szuburbanizációs és agglomerálódási) folyamatok.

78. térkép: Külhoni magyar tannyelvű általános iskolába járó tanulók számának változása a Kárpát-medence városaiban, 2010–2019

79. térkép: Külhoni magyar tannyelvű általános iskolába járó tanulók számának változása a Kárpát-medence falvaiban, 2010–2019

A tömb és szórvány közötti különbségek kevésbé látványosak, ám létezők: nem meglepő módon a tömb közigazgatási egységeiben a csökkenés mértéke kisebb (3%), mint a szórványban (8%), azonban a települési szintű vizsgálatok azt mutatták, hogy sok esetben a szórványban kedvezőbb folyamatok játszódnak le, főleg ott, ahol a nem magyar anyanyelvűek becsatornázódnak a (hivatalosan) magyar tannyelvű oktatásba.

Az első osztályosok számának változása a fentiekhez nagyon hasonló területi képet mutat (80. térkép). Ugyanakkor Kárpát-medencei szinten az elsősök számának változása (-9,4%) jelentősen meghaladja az összes általános iskolai tanuló létszámának változását (-3,9%), ami a kedvezőtlen demográfiai folyamatokra, a természetes fogyás szerepére hívja fel a figyelmet.

80. térkép: Külhoni magyar tannyelvű általános iskolába járó első osztályos tanulók számának változása a Kárpát-medencében, 2010–2019

A fentiek alapján a magyar általános iskolai tanulókat tekintve az elmúlt évtized legfontosabb folyamatai (1) a gyerekszám csökkenése, (2) a magyar családok kivándorlása, (3) a városi iskolák felértékelődése, a tanulók egyre nagyobb fokú koncentrálódása a településhierarchián felfelé haladva, (4) a nemcsak a tanulókat, hanem az egész magyar népességet jellemző tömbösödés, azaz a magyar tanulók egyre nagyobb fokú koncentrálódása a tömbterületekre, valamint (5) a magyar anyanyelvű cigányság egyre nagyobb részesedése a magyar iskolai kontingensből. Utóbbi egyrészt segít fenntartani a magyar iskolai hálózatot, másrészt egyes esetekben jelentős szegregációs folyamatokat katalizál. Megemlítendő még (6) a magyar nyelvű oktatás iránti kereslet növekedése, főként egyes nyelvhatármenti városok, valamint szórványterületek nem magyar anyanyelvű, illetve vegyes családjainak részéről. Ugyanakkor a nem magyar anyanyelvűek magyar oktatásban való részvétele sok esetben megváltoztatja, legjobb esetben is vegyessé teszi a tanítás, illetve a belső kommunikáció nyelvét.

A határon túli magyar középiskolai tanulók száma 2010 és 2019 között jelentős mértékben, közel ötödével, 56 ezerről 45,3 ezerre csökkent. A csökkenés mértéke Szlovákiában és a Vajdaságban jelentősebb, Erdélyben és Kárpátalján mérsékeltebb volt. Szlovákiát leszámítva a középiskolai tanulók számának csökkenése volt jellemző lényegében az összes közigazgatási egységre (81. térkép). Dél-Szlovákiában ugyanakkor egyaránt megtalálhatók a növekedést mutató járások, és kiterjedt, drasztikus fogyással jellemezhető járáscsoportok is. A középiskolai tanulók esetében a magyarországi tanulmányok folytatása arányaiban jelentősebb, mint az általános iskolai tanulók esetében – a négy vizsgált országból származó tanulók összesített létszáma 2200–2800 fő között alakult a 2010-es években –, de mindez nem volt érdemi hatással a határon túli középiskolás tanulói kontingens csökkenésére, mivel a vizsgált időszakban a Magyarországon tanuló külhoni magyar középiskolás diákok száma is csökkent.

81. térkép: Külhoni magyar tannyelvű középiskolába járó tanulók számának változása a Kárpát-medencében, 2010–2019

Bár az óvodások Kárpát-medencei szintű változásáról a vizsgált időszakra csak feltételezésekkel élhetünk, az általános és a középiskolai tanulók létszámváltozása azt támasztja alá, hogy a Kárpát-medence egészét tekintve is igaz az, hogy az oktatási szinteken felfelé haladva egyre nagyobb mértékű a tanulói létszámcsökkenés.

Az általános és a középiskolai tanulókat összesítve egy még általánosabb képet kaphatunk a Kárpát-medencei kisebbségi magyar iskoláztatás helyzetéről. A magyar iskoláztatásban résztvevők száma összességében 8%-kal csökkent 10 év alatt (206 ezerről 190 ezerre). A változások területi mintázata Szlovákiában elsősorban a magyar anyanyelvű cigányság területi elhelyezkedését rajzolja ki, de megjelenik a tömb–szórvány különbség, és a belső migrációs folyamatok hatása is; Kárpátalján a többi régióhoz viszonyított rendkívül kedvező helyzet látható, Erdélyben és kisebb mértékben a Vajdaságban a tömb–szórvány kettősség tűnik a legfőbb magyarázó tényezőnek a vizsgálat ezen területi szintjén (82. térkép).

82. térkép: A külhoni magyar tannyelvű iskoláztatásban részesülő tanulók számának változása a Kárpát-medencében, 2010–2019

A fentiekben ismertetett beiskolázási adatok természetesen nem választhatók el a demográfiai folyamatoktól, még ha rövid távon esetenként a beiskolázási és demográfiai trendek el is térnek egymástól. A magyar kisebbségi közösségek demográfiai helyzetét egyaránt befolyásolják a közösségük demográfiai jellemzői (pl. korcsoportos megoszlás), valamint az adott országon belüli, a teljes népességhez viszonyított pozíciójuk. Az iskoláztatás kapcsán kiemelten érdekes a 15 év alatti korosztály helyzete. E korcsoport relatív pozícióit egyrészt a 15 év alatti magyarok saját korcsoportjukhoz viszonyított, valamint az összes magyar nemzetiségűnek a teljes lakossághoz viszonyított arányának a különbségével igyekszünk mérni. Mindez azt mutatja meg, hogy a magyar nemzetiségű lakosság népszámlálási arányához képest (90. térkép) a 15 éven aluliak milyen arányban élnek az adott területen, amiből a jövőbeli etnikai arányokra is következtethetünk. 100 feletti érték esetén a 15 éven aluli magyarok aránya meghaladja az összes magyar nemzetiségű helyi arányát, ez tehát a jövőre nézve kedvező forgatókönyvet jelez. Jól látszik, hogy a 15 éven aluliak relatív helyzete markánsan összefügg adott közigazgatási egység etnikai arányaival: minél magasabb a magyarok aránya, annál közelebb van 100-hoz a vonatkozó érték (83. térkép). A másik fontos befolyásoló tényező a magyar nyelvű cigányság jelenléte (pl. Gömörben). Ugyanakkor meglepő módon a vajdasági szórvány egyes községeiben (pl. Zichyfalva, Torontálszécsány, Ürög) is kedvező ez az érték.

83. térkép: A 15 éven aluli külhoni magyarok aránya az összes helybeli magyar nemzetiségű arányához viszonyítva a Kárpát-medencében, 2011

A 15 év alattiak aránya az összes magyar nemzetiségű lakoson belül a magyarok korcsoportos szerkezetéről, demográfiai helyzetéről informál. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a fiatal korosztályok részesedése, annál nagyobb a magyar közoktatásban potenciálisan részt vevők száma. Jól látható, hogy e mutató esetében is elsősorban a tömb–szórvány különbség a meghatározó, habár Szlovákiában kirajzolódik a magasabb fertilitású magyar cigány népesség elhelyezkedése is, míg Kárpátalján a természetes szaporodás tradicionális nyugat–keleti különbségei mutatkoznak meg (84. térkép). A Vajdaság ebben az esetben is valamelyest eltér a többi régiótól, amennyiben kisebb különbség látható a magyarok által magasabb és alacsonyabb arányban lakott községek, azaz tömb és szórvány között.

84. térkép: A 15 éven aluliak aránya az összes külhoni magyaron belül a Kárpát-medencében, 2011/2017

A demográfiai viszonyok feltérképezésével Kárpát-medencei szinten, összehasonlítható módon válik bemutathatóvá a magyar nemzetiségű iskoláskorúak magyar általános iskolai részvétele. Az egyes régióknál már bemutatott okok miatt (nincs teljes átfedés az iskoláskorúak és az iskolai tanulók között, vannak évismétlések, egyes régiókra nem állnak rendelkezésre koréves demográfiai adatok) nem állítjuk, hogy adataink teljesen pontosan tükrözik a beiskolázási arányokat, de bizonyosan jól közelítik őket. Számításaink szerint Kárpát-medencei szinten 1000 magyar nemzetiségű általános iskoláskorúra hozzávetőleg 940 magyar általános iskolai tanuló jutott. Ugyanakkor, mivel a magyar általános iskolákba számottevő, általában 5–10% közötti nem magyar nemzetiségű (de többnyire magyar anyanyelvű) tanuló is járt, ezért ennél kisebb mértékű a magyar nemzetiségűek magyar iskolai részvétele. Becslésünk szerint a Kárpát-medencei mintegy 159 ezer magyar iskoláskorúból 140 ezer (88%) járhatott magyar iskolába a 2010-es évek elején

Az ezer magyar nemzetiségű iskoláskorúra jutó általános iskolai tanulók számának regionális különbségeiről a 85. térkép tudósít.

85. térkép: Ezer magyar nemzetiségű iskoláskorú gyerekre jutó külhoni magyar iskolai tanuló száma a Kárpát-medencében, 2011/2017

A térképen alapvetően a tömb és szórvány közötti különbség fedezhető fel: a magyarok összefüggő településterülete, magasabb össznépességen belüli aránya magasabb beiskolázási arányt von maga után. Sőt, kiterjedt területeken, általában ott, ahol a magyar anyanyelvűek száma meghaladja a magyar nemzetiségűekét, a magyar iskolában tanulók száma meghaladja a magyar nemzetiségű iskoláskorúakét. E jelenség hátterében a legtöbb esetben a magyar anyanyelvű cigányság áll, de Kárpátalján (és kisebb mértékben a Vajdaságban) a vegyes házasságból származók, illetve a többségi nemzet tagjai is jelentős számban iratkoznak magyar iskolába.

A demográfiai adatok összességében arra világítanak rá, hogy a magyar közoktatás alapját jelentő gyerekszám továbbra is magasabb a magyar tömbök területén, így az említett tömbösödés folyamata várhatóan a jövőben is folytatódik, csakúgy, mint a magyar nyelvű cigányok részesedésének növekedése az iskoláskorúakon és a tanulókon belül. A szórványban a nem magyar anyanyelvűek becsatornázása a magyar közoktatásba átmenetileg fékezheti a kedvezőtlen folyamatokat, de hosszú távon a demográfiai folyamatok lesznek a meghatározók a magyar tannyelvű iskolát választók számának alakulásában.

86. térkép: A magyar anyanyelvűek aránya Szlovákia településein, 2011

87. térkép: A magyar anyanyelvűek aránya Kárpátalja településein, 2001

88. térkép: A magyar anyanyelvűek aránya Erdély városaiban és községeiben, 2011

89. térkép: A magyar anyanyelvűek aránya a Vajdaság településein, 2011

90. térkép: A magyar anyanyelvűek aránya a Kárpát-medence vizsgált területein, 2011

Térképek