Életrajz
1759 | október 27-én született Érsemlyénben; szülei Kazinczy József és Bossányi Zsuzsanna |
|
1769 | ősszel a sárospataki református kollégium diákja lesz |
|
1775 | megjelenik első nyomtatott műve, a Magyar Ország Geographica... |
|
1776 | lefordítja Bessenyei Der Amerikaner c. könyvét |
|
1779 | befejezi pataki diákéveit, Kassán és Eperjesen joggyakornok, Pesten jurátus |
|
1784 | Kassán megyei aljegyző; Orpheus fedőnévvel felveszik a miskolci szabadkőműves páholyba |
|
1786 | tíz északkeleti vármegye iskoláinak felügyelője; a kassai Rózsák Rendjének tagja; irodalmi munkásságának kezdete |
|
1788 | Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal közösen megindítják a Magyar Museumot, megjelenik Gessner-fordítása |
|
1789 | megjelenik Bácsmegyeynek öszveszedett levelei c. regénye |
|
1790 | Orpheus néven új, önálló folyóiratot indít; megjelenik Hamlet-fordítása |
|
1791 | elveszti iskolafelügyelői állását |
|
1792 | megkezdi kúriája építését Széphalmon |
|
1794 | megindul a köztársasági mozgalom, a szervezkedők között Kazinczyt is ott találjuk; december 14-én Regmecen letartóztatják a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétele miatt; december 19-től Budán raboskodik, megindul a magyar jakobinusok pere |
|
1795 | május 20-án Martinovics Ignácot és társait kivégzik a Generális kaszálón, a mai Vérmezőn; Kazinczyt halálra ítélik; ítéletét júliusban határozatlan idejű várfogságra változtatják; fogságának helyszínei: Buda, Brünn, Obrovic, Kufstein, Munkács |
|
1801 | július 28-án szabadul, 2387 napi rabság után |
|
1804 | házasságot köt Török Sophie-val, Kázmérban és Érsemlyénben laknak |
|
1805 | megindul az Árkádia-pör |
|
1806 | családjával birtokba veszi elkészült széphalmi kúriáját |
|
1808 | elkészül Tübingiai pályairata |
|
1811 | megindul a nyelvújítási harc, Kazinczy megírja Tövisek és virágok és a Poétai episztola Vitkovics Mihály úrhoz c. műveit |
|
1813 | kiadja Dayka Gábor munkáit; megjelenik a Mondolat, az ortológusok gúnyirata Kazinczy ellen |
|
1814 | ettől az évtől kezdve jelennek meg Kazinczy Munkáji kilenc kötetben, 1816-ig. |
|
1815 | megjelenik Kölcsey Ferenc és Szemere Pál tollából az „Antimondolat” Kazinczy védelmében |
|
1816 | hozzákezd a Pályám emlékezete c. emlékiratához |
|
1819 | megszületik Orthologus és neológus nálunk és más nemzeteknél c. tanulmánya, lezárul a nyelvújítási harc |
|
1821 | a Zemplén megyei levéltárban vállal állást |
|
1823 | Kölcsey Homérosz-fordítása miatt kirobban az Iliászi-pör, irodalomtörténetünk első plágiumpere |
|
1825 | a Magyar Tudományos Akadémia megalakulása; Kazinczy Ferencet az elsők között választják taggá |
|
1828 | találkozása Kisfaludy Károllyal; megírja Fogságom naplója c. művét |
|
1831 | februárban utolsó nagyobb utazására indul, hogy Pesten részt vegyen az akadémiai tanácskozásokon; innen tesz látogatást Győrbe, Pannonhalmára, Esztergomba és Vácra; júniusban tér haza, otthon a kolera híre fogadja; augusztus 23-án maga is a járvány áldozata lesz |