Életrajz


1759
október 27-én született Érsemlyénben; szülei Kazinczy József és Bossányi Zsuzsanna
1769
ősszel a sárospataki református kollégium diákja lesz
1775
megjelenik első nyomtatott műve, a Magyar Ország Geographica...
1776
lefordítja Bessenyei Der Amerikaner c. könyvét
1779
befejezi pataki diákéveit, Kassán és Eperjesen joggyakornok, Pesten jurátus
1784
Kassán megyei aljegyző; Orpheus fedőnévvel felveszik a miskolci szabadkőműves páholyba
1786
tíz északkeleti vármegye iskoláinak felügyelője; a kassai Rózsák Rendjének tagja; irodalmi munkásságának kezdete
1788
Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal közösen megindítják a Magyar Museumot, megjelenik Gessner-fordítása
1789
megjelenik Bácsmegyeynek öszveszedett levelei c. regénye
1790
Orpheus néven új, önálló folyóiratot indít; megjelenik Hamlet-fordítása
1791
elveszti iskolafelügyelői állását
1792
megkezdi kúriája építését Széphalmon
1794
megindul a köztársasági mozgalom, a szervezkedők között Kazinczyt is ott találjuk; december 14-én Regmecen letartóztatják a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétele miatt; december 19-től Budán raboskodik, megindul a magyar jakobinusok pere
1795
május 20-án Martinovics Ignácot és társait kivégzik a Generális kaszálón, a mai Vérmezőn; Kazinczyt halálra ítélik; ítéletét júliusban határozatlan idejű várfogságra változtatják; fogságának helyszínei: Buda, Brünn, Obrovic, Kufstein, Munkács
1801
július 28-án szabadul, 2387 napi rabság után
1804
házasságot köt Török Sophie-val, Kázmérban és Érsemlyénben laknak
1805
megindul az Árkádia-pör
1806
családjával birtokba veszi elkészült széphalmi kúriáját
1808
elkészül Tübingiai pályairata
1811
megindul a nyelvújítási harc, Kazinczy megírja Tövisek és virágok és a Poétai episztola Vitkovics Mihály úrhoz c. műveit
1813
kiadja Dayka Gábor munkáit; megjelenik a Mondolat, az ortológusok gúnyirata Kazinczy ellen
1814
ettől az évtől kezdve jelennek meg Kazinczy Munkáji kilenc kötetben, 1816-ig.
1815
megjelenik Kölcsey Ferenc és Szemere Pál tollából az „Antimondolat” Kazinczy védelmében
1816
hozzákezd a Pályám emlékezete c. emlékiratához
1819
megszületik Orthologus és neológus nálunk és más nemzeteknél c. tanulmánya, lezárul a nyelvújítási harc
1821
a Zemplén megyei levéltárban vállal állást
1823
Kölcsey Homérosz-fordítása miatt kirobban az Iliászi-pör, irodalomtörténetünk első plágiumpere
1825
a Magyar Tudományos Akadémia megalakulása; Kazinczy Ferencet az elsők között választják taggá
1828
találkozása Kisfaludy Károllyal; megírja Fogságom naplója c. művét
1831
februárban utolsó nagyobb utazására indul, hogy Pesten részt vegyen az akadémiai tanácskozásokon; innen tesz látogatást Győrbe, Pannonhalmára, Esztergomba és Vácra; júniusban tér haza, otthon a kolera híre fogadja; augusztus 23-án maga is a járvány áldozata lesz