„[...] Bartalis nevezetű Jegenyei Plebánus kevés esztendővel ez előtt 1794ben eggy Munkácskát nyomtattata, (de nem tudom hol) Notitia Parochiae Jegenyensis (Kolos Vármegyében fekszik) név alatt, 's azt állítja benne, hogy az első nyomtatott magyar munka nem a' Komjáti Benedek által Krakkóban kiadott Szent Pál levelei voltak (ao. 1533), hanem a' Nürnbergen 1484. nyomtatott magyar ének Szent István Királynak rothadhatatlan jobbjáról. — Ha alkalmatlanságod nélkül megeshetik, vétess nékem vagy 5. explt ezen munkából, és küldd ki lepecsételve Debreczenbe Nagy Gábor Úrhoz. — Bibliothecámba nagy momentumú könyv lenne. — Erről a' Bibliothecámról azt kell még jelentenem, hogy a' Bavariai Antiquarius, kitől vettem, esküszik, hogy 3 benne lévő Landchartenért 100 ft. volt le olvasva asztalára: de nem adta. Meg kell vallani, hogy benne felette becses dolgok találtatnak. De az ollyan ringy rongyot nem minden ember becsűli. Sok azért szerez könyvet, hogy szobája fala tapeczirozva legyen vele.[...]”

„[...] Nékem Münchenből három láda Hungarica-im érkeztek. Antiquáriusi portékák. Ezen új szerzeményemet sok esztendőki gyűjteményeimhez csaptam, 's el akarom adni. Harmad napja hogy hozzá fogtam a Catalogus' csinálásához, és így még most nem mondhatom-meg, mennyi darabból áll a gyűjtemény. Nagy halom csak a sok Mappa és egyéb Rézmetszet is. Másfél ezer forintra fog menni az ára, és ebből igen keveset engedhetek-el. Méltóztassék az Úr Prof. Úr. Mélt. Gróf Teleki László, M. Báró Prónay Sándor Urakkal szóllani eránta. Örvendenék, ha ezen Urak közzűl eggyike vagy másika lenne birtokosa, vagy eggyike azon Iskoláknak, a' mellyek nincsenek kitéve ...... — Debreczen és Patak most pénz nélkül vagyon: épít. Ott nem remélhetem, hogy Vevőre kapjak. — Külömben annak adom, a' ki kedvet mutat reá.
Ha nem volna alkalmatlanságára az Urnak Prof. Urnak, méltóztassék ezt K u l t s á r Úrnak is tudtára adni. — Nem fognám eladni a' becses gyűjteményt, de eggy testvér öcsém testvéri módon bán velem, 's éltemet elkeseríti. [...]”

„[...] Superintendens Őry 's Predikátor Komjáti Ábrahám Urak a' Kolbási Templom' felszentelése' alkalmatosságával látták eggy kis részét Gyűjteményemnek, 's jelentést tehetnének arról, hogy minek utána superintendens Ur a' Catalogust megolvasta, hogy ez a' kis Bibliothéca megérdemli e a' megvételt. Illő volna bevárnom a' Méltóságos Ur maga meghatározását 's addig nem kell vala másfelé is fordúlnom: de előttem lévén a' szükség - eggy szőlőt vettem az Ujhelyi hegyen 3000 frton 's eggy két telket akarok szerezni közel ide - 's félvén, hogy nem találok szerencsés lenni igyekezetemben, Debreczent is megszóllítottam, hogy az ott tartandó Consistoriumban dolgom elővétethessék. Bátorkodom ide zárni azon Jelentésemet, mellyet oda tettem Gyűjteményem eránt. Abból látni fogja a' Méltóságos Ur szándékomat, 's csak azt kell mellé tennem, hogy ha Patak fogja bírni akarni könyveimet 's képeimet, az elsőség minden más vevők köztt övé lesz.
A' megvett szőlő árát octobernek 6-ikáig kell letennem. Bár csak addig lehetnék oly szerencsés, hogy a' Méltóságos Ur resolutióját érthetném.[...]

Melléklet.
Fő Tiszteletű Consistorium!
Magyar dolgokat illető régi és ritka könyveimnek 's képeimnek gyűjteményét, mellyet tavaly eggy Bavariában vásárlott Bibliotheca által gazdagítottam, mutatom-bé itt a' Fő Tiszt. Consistóriumnak, hogy azt, ha méltónak látja, a' Debreczeni Collegium számára megvehesse.
A' könyvek és képek Catalogusát elő nem mutathatom itten, minthogy az most Mélt. Consiliar. Vay József Urnak kezében vagyon, ki a' legközelébb tartott Pataki examen alatt arra hatalmasíttatott-fel, hogy erántuk velem alkuba szálljon. De közlöttem volt én azt még Januariusban Prof. Budai Urral is; 's a' könyveket, mappákat, rajzolatokat magokat nálam Ér-Semlyénben Senior Tiszt. Fazekas és Notárius Szántó Urak látták, 's bizonyságot tehetnek róla, hogy ez a' gyűjtemény olly kincs, mellyet idegen kézre ereszteni helyre hozhatatlan kár, sőt minthogy olly kezek közzé juthat, a' hol némelly darabjai örökösen el lesznek zárva, Haza ellen elkövetett vétek lenne.
Vagyon nevezetesen Mappáim köztt három ollyan, a' mellyért a' Bavariai Correspondensnek száz forintot igértek, és nem adta. Meg vagyon itten Pelbartus de Themeswar és Michael de Hungarica, még pedig nem csak némelly, hanem minden munkájikkal, 's ez olly birtok, mellyel a Széchényiana Bibliotheca sem dicsekedhetik. Meg van, és ez a' legfőbb dísze gyűjteményemnek, Leonardus Aretinusnak Atilája, eggy kisded Códexe a' XV-ik száznak, minden hijánosság nélkül 's igen gondosan conserválva; 's erről Erdélyi Cancellárius gróf Teleky Sámuel Excellja 's Bibliothecariusa Ocsovszky Pál Úr azt írják, hogy az nyomtatásban soha ki nem adatott, sőt Kézírásban is egészen ismeretlen. Azolta pedig, hogy a' könyveket Tiszt. Fazekas és Szántó Urak nálam látták, ismét egynehány száz darabokkal szaporítottam számokat, nevezetesen Bongarsiust, Schwandtnert és Bélnek négy in folio kötetekből álló Geographiájával is gazdagítottam a 'Gyűjteményt.
Olly tudományos főknek, mint a' kikhez itten szóllok, nem szükség mondanom, hogy eggy parányi, megszakadozott, elszennyesedett mappácska, de a' melly a Rézmetsző mesterség feltalálása' idejében dolgoztatott, nagyobb becsű dolog, mint mind azok a' sok és igen szép mívű mappák, mellyeket Karacs metszett 's Görög Demeter Ur kiadott; - hogy eggy Pelbartus de Themeswar és eggy Michael de Hungaria, kit nevéről is alig ismernek Bibliophilusaink, illy complét számban mint itten találtatnak, minthogy a' Nyomtató mesterségnek szinte bölcsőjéből (1497 táján) jöttek elő, nagyobb tekintetet érdemelnek, mint a' Római Irók Pármai kiadásai, mellyek szertelenül drágák ugyan, de csakugyan megszerezhetők; - hogy maga az a' kis Códex, melly a' mint azt gyanítani szabad, maga, az az egyedűl jött-által a' mi időnkre, annak szemeiben, a' ki a' dolgok' becsét ismeri, többet ér, eggy egész nem éppen kis Bibliothecánál.
Olly formán kínálom-meg ezeknek megvételével a' Fő-Tisztel. Consistóriumot, mint a' Sibylla kinálta vala meg a' magáéival Tarquint; csak hogy én a' magamékat, ha megvétetni nem fognak, meg nem égetem. Látatlanban kívánom tenni az alkut; mert úgy kívánja a' dolgok' fekvése. Nem mernék illy jelentést tenni, ha nem érezném, hogy cselekedetem megpirítani soha nem fog. Az egész gyűjtemény mintegy 1400 darab könyv, és 900-nál több kép, topographiai, prospectusi, militáris rajzolat és mappa, 's az ára Két ezer Rfor [rénus forint] 's ebből alkuképen el nem engedek semmit, félvén, hogy ha a' Collegium számára meg nem vétetik, 's idegen vevőt kell vele megkinálnom, híre menvén, hogy a' Fő Tisztel. Consistórium valamivel kevesebb summán vásárolhatta volna meg, nehezebbé teszem az eladást. De fogadom, hogy ha a' Collegiumnak vétetik meg a' Gyűjtemény, nevezetes summának oda ajándékozása által bizonyítom-meg, hogy érzem kötelességemet, és azon szerencse' becsét, hogy Vallásunknak sorsosa vagyok. [...]”

„[...] Magyar dolgokra tartozó könyveimnek 's képeimnek egész Gyüjteménye már által van adva Pataknak. Az utolsó ládát, mellyet az elmúlt ősszel kaptam Bavariából, e' napokban vitte oda szekerem: 's éppen ez a későn érkezett láda volt az oka, hogy az általadás ennyire haladt, mert lakhatatlan lévén még Novemberben is a' házam, csak Decemberben foghattam registrálásához, 's a' Catalogus csinálásához. Többet adtam, mint ígértem; a' képek száma 1081, a' könyveké meghaladta az 1400t. Már csak az a' két Codex van kezeim köztt, a' mellyet én ugyan az egész Gyűjtemény első karú kincseinek nézek, és eggy 1500t jóval megelőző nyomtatás, melly a' könyvgyüjtők szokása szerint, minthogy 1500t megelőzött [!], Kézírásnak vétetik. Ezeket azért tartottam-meg, hogy diplomatiai hűséggel vehessem másokat, 's azt az ígéretet kérem 's kötöm-ki a Méltóságos Urtól, hogy enyém lehessen a' szerencse, őket nyomtatásban kiadni. Azonban mihellyt a' három munka le lészen másolva, 's be lészen kötve, általadom az említett Originálokat; szívesen örvendvén rajta - okaimat nem szükség magyaráznom, - hogy ezek a' kincsek a' Pataki Oskola Thecájába mentek-bé, és nem oda, a' hová úgy mentek volna, noha drágább áron, a' hová bé fogtak volna menni, ha a' Méltóságos Ur Fő Tiszt. Superintendens és Tiszt. Komjáti Ábrahám uraknak előadásokat úgy tekintette volna, mint Debreczen tekintette a' Bátyám Péchy Imre Ur előadását.
A' könyvek' 's képek' ára, minekutána 250 Rftot elengedtem belőle, 's Fő Tisztel. Superintendens Urnak tanácsát követvén, Bélnek 4. kötetből álló Magyarországi Geographiáját (az ára Eggenbergernek általam előmutatható nyomtatott Catalogusa szerint 36 Rf.), Schwandtnert (mellynek ára 20 Rf.) meg nem hozattam azon oknál fogva, hogy az a' Thecában úgy is meg van, és így az én Gyüjteményemből ismét Auctióra fog jutni - a' könyvek' 's képek' ára, mondom, 1770 Rf. 1694. - Fő Tiszt. Superintendens Ur Octoberben 1000 Rftot, Januáriusban Patakon 188 Rftot vétetett-fel velem; e' szerint még 506 Rftom van benn. Esedezem alázatosan a' Méltóságos Ur előtt, méltóztassék eránta parancsolni. Itt a' tavasz, építetnem is, szőlőt is kell dolgoztatnom 's a' pénzre még Martiusban szükségem lészen. [...]”