A kiállítás bevezetője       A kiállított könyvek év szerinti sorrendben      A bemutatott könyvek szerzői

 

A kiállított könyvek évszám szerint

 

XVII. század:

Clüver, Philipp - Buno, Johann: Philippi Cluverii Introductio in universam geographiam tam veterem, quam novam, multis locis emendata, memorabilibus locorum illustrata et XLII. Tabulis geographicis melioribus aucta / studio & opera Johannis Bunonis. - Ed. Quarta prioribus locupletior & correctior. - Brunsvigae [Braunschweig] : Typis Johannis Henrici Dunckeri, 1678. - [22], 504, [99] p., [42] térk., [5] t.fol. : ill. ; 22 cm

Philipp Clüver (1580-1622), a történeti földrajz megalapítója Danzig-ből származott. Szerzője az egész Európában ismert, és még a 18. században is nyomtatott „Bevezetés a földrajzba” című kézikönyvnek. Műve számos térképet tartalmaz. Az „Introductio”-nak sok kiadása, átdolgozása született, korában alapmű volt.

XVIII. század:

Echard, Lawrence - Ladvocat, Jean-Baptiste: Dictionnaire géographique portatif, ou Description de tous les royaumes, provinces, villes, patriarchats, évéchés, duchés, comtés, marquisats, villes impériales et anséatiques, ports, fortresses, citadelles, et autres lieux considérables des quatre parties du monde . / traduit de l'anglois sur la treiziéme edition de Laurent Echard avec des additions & des corrections confidérables par Monsieur Vosgien. - Nuovelle ed., revue, augmentée & corrigée. - Paris : Didot, 1749. - XIII., 600 p. ; 17 cm

A 18. században a geográfiai szótárak népszerűségének oka a század folyamatosan bővülő ismeretanyagának rendszerező, áttekintő igényén túl valószínűleg a felvilágosodáskori Európa nagy térbeli változásaiban is keresendő. Vosgien sikerkönyvének újrakiadásai egészen a 19. század elejéig tartottak. Zsebkönyve a földrajzi és történelmi ismeretek gazdag tárháza; műfaja az adatközlő történetírás, mely betűrendben tárgyalja az országokat, városokat.

Hager, Johann Georg: M. Johann Georg Hagers, Rect. zu Chemnitz, Ausfuehrliche geographie, zweiter Theil, von Daenemark, Norvegen, Schweden, Preußen, Pohlen, Ungarn, de europaeischen Tuerken, Pohlen, Rußland, Asien, Afrika, Amerika und von den unbekannten Laendern. Neue und durchaus verbesserte Auflage. - Chemnitz : bey Johann Christoph und Johann Davis Stoeßel, 1755.

A chemnitz-i líceum rektora és az első filozófiával foglalkozó német folyóirat megalapítója volt Johann Georg Hager (1709-1777). A filológia, a történelem és a földrajz elismert tudósa. Főműve, a háromkötetes „Ausführliche Geographie” a német iskolákban az egyik legelterjedtebb földrajzi tankönyv lett. Könyvtárunk az 1755-ös új, javított kiadás második kötetét őrzi.

 

 

 

Miller János Ferdinánd: Epitome vicissitudinum et rerum memorabilium de libera regia ac metropolitana urbe Budensi, ab ejus nativitate, anno quippe MCCXLII. ad praesentem usque annum MDCCLX. / per nobilem Joannem Eleemos Ferdinandum Miller. - Budae : Typis Leopoldi Francisci Landerer Typog. ad Auream Navem., [1760]. - [12], 210 p., [1] t. : ill. ; 23 cm

A jezsuitáknál nevelkedett Miller János (Alamizsnás) Ferdinánd Budán lett ügyvéd, majd városi főjegyző és tanácsos. Bemutatott művének témája Buda földrajza, története évről évre felsorolt eseményekkel és Buda topográfiájával; a város 1751. évi tisztségviselőinek jegyzéke is megtalálható a könyv végén.

 

Haner György Jeremiás: Scriptores rerum Hungaricarum et Transilvanicarum / a G. Ieremia Haner. - Viennae : Typis Ioann. Thom. Nob. De Trattnern, 1777. - XXIV, 284, [39], 87 p. ; 18 cm . - Tartalmazza: 1. De scriptoribus rerum Hungaricarum et Transilvanicarum , scriptisqe eorundem antiquioribus, ordine chronologico digestis, adversaria Georgii Ieremiae Henri (1774) ; 2. Synopsis historiae philosophicae (szerző ismeretlen, 19-30. oldal hiányzik).

Haner György Jeremiás történész, irodalomtörténész német egyetemeken tanult. 1730-tól medgyesi tanár, majd lelkész. Tudomány- és irodalomtörténeti tájékoztatót írt, történeti tárgyú kéziratokat is hagyott hátra. Magyarországot és Erdélyt bemutató lexikona két kiadást is megért.

Molnár János: A' természetiekrol, Nevvton tanitványinak nyomdoka szerént hat könyv. 1-2. szakasz / irá Molnár János. Posonyban, és Kassán : Landerer Mihály betüivel, 1777. - [20], 223, 172 p.; [7] t. fol.; 19 cm

A legelső magyar nyelvű népszerűsítő fizikakönyv szerzője Molnár János volt. „A' természetiekről, Nevvton tanitványainak nyomdoka szerént való hat könyv” nagy nyelvi teljesítményének is példája. A művel utat kívánt mutatni „sok babona-forma gyanakodásnak kiirtására”, a diákoknak pedig lehetőséget adni, hogy „az iskolákból kikelő nevendék bölcsek szülőjök s barátjok örömére valamit magyarázva tehessenek elé abból a sok elme-kincsből, melyet a reájok tett sok szép költség után eszekbe öszveszedtek”. Molnártól latin természettudományos tanköltemény is fennmaradt, mely rendszeres állat-, növény- és ásványtant ír le (Physiologicon).

 

Tomka-Szászky János: Introductio in orbis antiqui et hodierni geographiam, in duos tomos divisa, quorum prior continet, cum praecognitis, Evropam, posterior Asiam, Africam, et Americam: plurimis in locis emendata, novisque aucta supplementis. 1-2. tomus / Ioannis Tomka Szászky ; opera ac studio Ioanis Severini. - Editio altera. - Posonii et Cassoviae : Impensis Ioannis Michaelis Landerer, 1777. - 990, [186] p. ; 18 cm

Az evangélikus lelkész, történész, földrajztudós Szászky tanulmányait Jénában végezte, majd Győrben lett evangélikus lelkész és tanár. 1732-től Bél Mátyás mellett dolgozott Pozsonyban. Elsőnek írta meg hazánk történeti földrajzát Anonymus alapján.

 

Korabinszky János Mátyás: Geographisch-historisches und Produkten Lexikon von Ungarn : in welchem die vorzüglichsten Oerter des Landes in alphabetischer Ordnung angegeben, ihre Lage bestimmt, und mit kurzen Nachrichten, die im gesellscahftlichen Umgange angenehm und nüßlich sind, vorgestellt werden / von Johann Matthias Korabinsky. Preßburg : zu finden in Weber und Korabinskyschen Verlage, 1786. - [24], 858, [38] p., [1] térk. ; 21 cm

A könyvkereskedő és térképkészítő Korabinszky Eperjesen született. Fő műve, a Geographisch-historisches und Produkten Lexikon von Ungarn, Magyarország földrajzi, történeti és terménylexikona 1786-ban jelent meg; e munkájának előszavában is hangsúlyozta egy országtérkép, illetve egy megyei atlasz szükségességét.

 

Zay Sámuel: Magyar mineralógia avagy Az ásványokról való tudomány, melly a természet elso világánakeddig esméretes minden-féle szüleményeit magyar nyelven terjeszti elonkbe / [Zay Sámuel]. - Komáromban : az író költségével ; Wéber Simon Péter' betuivel, 1791. - [16], 349 p.; 18 cm

Zay Sámuel a harmadik magyar nyelvű ásványtan kidolgozója. A Magyar mineralógia ásványtani része négy szakaszon belül mintegy kétszázötven ásványfajt tárgyal. Az egyes ásványfajok leírásánál megtalálhatóak kémiai tulajdonságaik, lelőhelyeik leírása. A könyv végén egy hat oldalas paleontológiai rész is olvasható, címe: Tóldalék a' kővé-válttakról. Zay a magyar ásványtani szaknyelv megteremtésére is törekedett művében.

 

Mikes Kelemen: Török országi levelek, mellyekben a II-ik Rákótzi Ferentz fejedelemmel bujdosó magyarok történetei más egyéb emlékezetes dolgokkal eggyütt barátságossan eléadatnak / irta Mikes Kelemen . ; . az eredetképpen való magyar kézírásokból kiadta Kultsár István. - Szombathelyen : nyomtatta Siess Antal József, 1794. - [8], 490 p. ; 18 cm

.

Mikes leveleinek első kiadója, Kulcsár István nevezte el a bujdosó író fiktív leveleinek gyűjteményét Törökországi leveleknek. A Leveleskönyv kéziratának eredeti címfelirata: „Constantinapolyban Groff P... E... irott levelei M... K...”. Mikes a P. E. kezdőbetűk mögé rejtett elképzelt erdélyi hölgyhöz, az „édes néné”-hez 1717 októberétől 1758 decemberéig összesen 207, valódi keltezéssel ellátott levelet írt.

 

Németh László: Az europai nevezetesebb országoknak rövid leírása: elso rész, melly a' bévezetést, N. Británniát és Hiberniát, Szövetséges Belgiomot, Dániát és Norvegiát, Svetziát 's az Orosz Birodalmat foglalja magában / Németh László. - Sopronyban : Szísz Klára Ts. Kir. Privilegiáltt nyomtató muhelyében, 1795 - VIII, 595 p. ; 18 cm (A további két kötet megjelenését a cenzúra nem engedélyezte.)

Németh László volt az egyik alapító tagja a soproni ágostonos evangélikus líceumban 1790-ben létrejött magyar társaságnak. 1791 tavaszán útra kelt és tapasztalatszerzés céljából beutazta Magyarországot, egyben a tudomány képviselőivel is megismerkedett. Ugyanebben az évben Göttingába ment, innen csak 1794-ben tért haza. 1796-tól Győrbe hívták meg, ahol a gimnázium rektora lett. Németh Kazinczy Ferenccel is levelezett.

 

Rausch Ferenc: Geometria practica in usum geometrarum regni Hungariae et provinciarum eidem adnexarum / conscripta per Franciscum Rausch. - Budae : Typis Regiae Universitatis, 1796. - [12], 204 p., 14 t. fol. : ill. ; 21 cm

Rausch Ferenc matematikus, egyetemi tanár, szerémi cisztercita apát Pozsonyban végezte tanulmányait, majd a bécsi Theresianum tanára lett. A rend feloszlatása után világi pap, 1777-től a budai (később pesti) egyetem bölcsészeti karán a gyakorlati mértan, alkalmazott felsőbb mennyiségtan tanára. 1800-tól 1803-ig a pozsonyi akadémia aligazgatója, később pozsonyi kanonok és a győri tankerület főigazgatója lett. Számos matematikai, földméréstani és műszaki tankönyvet írt. A Műegyetemen 1777-ben hozták létre az építészeti, geodéziai és hidrotechnikai tanszéket, ennek első professzora Rausch Ferenc volt; 1785-1800 között pedig az Institutum Geometricum elismert földméréstanára.

 

Vályi András: Magyar országnak leírása, mellyben minden hazánkbéli vármegyék, városok, faluk, puszták; uradalmak, fábrikák, huták, hámorok, savanyú, és orvosló vizek, fördoházak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyó vizek, tavak, szigetek, erdök, azoknak hollételek, földes urok, fekvések, történettyek, külömbféle termésbéli tulajdonságaik, a' betuknek rendgyek szerént feltaláltatnak. 1-3. kötet / kész. Vályi András. - Budan : a' Királyi Universitásnak betuivel, 1796-1799. - 3 köt. (702-736, 688 p.) ; 22 cm

A geográfus, statisztikus, egyetemi tanár Vályi András 1791-től haláláig a pesti egyetem akkor alapított magyar nyelv és irodalom tanszékének első tanára volt. Fontos néprajzi forrásértékű műve a korabeli Magyarország helyismereti kézikönyve, amely betűrendben tárgyalja a települések földrajzi, népességi, gazdasági viszonyait.

 

Mitterpacher Lajos: Compendium historiae naturalis / conscriptum a Ludovico Mitterpacher. - Budae : Sumptibus, et typis typographiae Regiae Universitatis Pesthiensis, 1799. - 457 p. ; 19 cm

Mitterpacher Lajos a mezőgazdaságtan első magyarországi egyetemi tanára volt. A Pazmaneum kormányzója, gróf Batthyány Lajos nevelője. A mezőgazdaság mellett földrajzot, technológiát, természetrajzot tanított. Sokoldalú irodalmi munkásságot fejtett ki. Művei több nyelven jelentek meg. Bemutatott könyve az első hazai kiadású egyetemi természetrajzi tankönyv.

 

XIX. század:

Kant, Immanuel (1724-1804): Immanuel Kant's physische Geographie. 1-2. Band / auf Verlangen des Verfassers, aus seiner Handschrift hrsg. und zum Theil bearb. Von D. Friedrich Theodor Rink. - Konigsberg : [Göbbels & Unzer], 1802. - VIII, 240, 195 p. ; 21 cm . - Gót betukkel. Colligatum.

A földrajzra nagy hatással volt Kant idealista térelmélete; a racionalisták és az empiristák közötti ellentét feloldására próbált megoldást keresni. Elmélete szerint a tér az időhöz hasonlóan apriori kategória, azaz tapasztalat útján nem ismerhetjük meg. Kant „Physische Geographie” című tanulmányában a földrajzot nem tartja önálló tudománynak, propedeutikus szerepet tulajdonít neki: fő feladata a földfelszín leírása, kontinensek szerinti regionális elemzések készítése, azaz az ismeretek térbeli rendezése.